Embedded Files
Róth Miksa PAX című üvegmozaikja
A 135 centiméter hosszú és 86 centiméter magas üvegmozaik kép egy kék és arany színekben pompázó sisakot viselő fiatal nőt ábrázol. A világos bőrű, vakítóan kék szemű nő, mintha csak válla fölött visszanézne, lágyan mosolyog a szemlélőre. Világos, szőkés-vöröses haja lágy hullámokban omlik vállára, ahogy fürjei kiszabadulnak a fejét fedő sisak alól. Egész alakja nem látható a képen, csupán csak arca és vállának egy része, de így is kitűnik a sötétkék és arany mintás páncéljának egy részlete. Fejét sugarak keretezik, mintha egy glória övezné arcát. Jobb kezét lágyan felemeli, a hüvelyk- és mutatóujja között egy zöld leveles ágat tart. A növény hosszúkás levelei és zöld bogyói olajfa ágára emlékeztetnek. Az alak hátterében sötétkék égbolt alján vöröses narancs vízszintes sávok terülnek el, mintha csak a pirkadat első jelei tűnnének fel. A horizonthoz egy sárga kanyargós út vezet, két sötétzöld bokor jelzi a természet jelenlétét. A kép lágy íves keretének két oldalán, az aranymozaik háttér előtt jobb és bal oldalon lila szalaggal átkötött, zöld leveles ágak töltik ki a teret. A kép jobb és bal felső sarkában egy-egy kék színekben játszó galamb feszíti ki szárnyát repülést imitáló mozdulatával. Hátuk mögött a ragyogó arany háttérben olajágak töltik ki a rendelkezésre álló helyet. A keret közepén, a két galamb között kékeslila háttéren egyszerű aranybetűkkel a PAX, az az a béke latin nyelvű megfelelője olvasható.
A Róth Miksa Emlékház és Múzeum emeleti kiállításán Róth Miksa mozaik-, illetve üvegművészetéből, valamint az 1865 és 1944 között élt mester üvegművészeti gyűjteményéből rendezett válogatást csodálhatunk meg. Itt van kiállítva az 1900-as párizsi világkiállítás ezüstérmét is elnyerő PAX című üvegmozaik is. A kép egyes részletein változatos formájú üvegelemek segítenek a növények és alakok érzékletes megformálásában. Az olajágak karcsú leveleit egyenként csiszolták, míg az istennő fejét övező arany sugarak is éles csúcsokban végződnak. A nő páncélját már félkör alakú ívek alkotják, míg az arcon és a kép hátterében négyzetes kis üvegelemek alkotják a képet.
Ahogy sok más Róth Miksa mű, a PAX is a szecesszió stílusirányzatába tartozik. A múzeum honlapján is olvasható ismertetőből megtudhatjuk, hogy a szecesszió, mint stílus minden országban másként nyilvánult meg, így nemzetenként sajátos stílus- és formavilágot alakított ki. Maga az elnevezés is országonként más és más lehetett. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a Sezession elnevezést használták, míg Franciaországban és Belgiumban az Art Nouveau (Új Művészet), Nagy-Britanniában a Modern Style (Modern Stílus) lett a hivatalos elnevezés. Németországban a Jugenstil (Fiatal Stílus) és a Wellenstil (Hullámstílus) elnevezést használták, míg az Egyesült Államokban a Tiffany Style elnevezésről mindenki tudta, hogy miről is van szó. De lássuk, hogy valóban miről ismerni fel egy szecessziós alkotást. Főbb jellemzői: a nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákat felhasználó hullámzó elemek, a hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, az úgynevezett organikus szemléletű megformálás, amely során az egyes elemek egy természeti formát juttatnak az eszünkbe.
Titkok és szimbólumok egy 16. századi remekműben
Titkok és szimbólumok egy 16. századi remekműben
A festmény két nő találkozását mutatja be. A jobb oldali idősebb nő kezet csókol társának, bal kezével gyengéden megérinti a fiatalabb nő hasát. A bal oldalon álló alak aranybarna, hosszú hullámos haja kiszabadul a fehér, turbánszerűen fejére csavart anyag alól. A kelmének a nő hátán lelógó végét, akárcsak haját mintha szellő lebbentené meg. A női alak barackrózsaszín hosszú ruháján kék köpenyt visel, derekán aranyszínű övet kötött át, mellén a ruha alól kilátszik fehér inge. Nyúlánk és kecses alakja erőteljes S-alakot vesz fel, hasát előre tolja. A mellette álló nőalak fejét szintén világos turbánszerű csavart kendő fedi. Ruházatát aranyszínű ingujj, szürke és fehér színű anyagból varrt ruha és egy élénk vörös, de zöld bélésű köpeny egészíti ki. Mindkét nő földig érő ruhájának és köpenyének redői az anyag súlyát érzékelteti.
A két nő természeti tájban áll. Az előtérben virágok, míg a tájban távolodva zöld lombú és kiszáradt ágú fák váltják egymást, majd éles sziklák, fallal körülvett tornyos városok és magas hegyek tűnnek fel, a kék égbolt helyét pedig vöröses aranyozás foglalja el. A kép előterében kék írisz, érett szamóca és piros pünkösdi rózsa hordoz a hozzáértők számára plusz jelentést.
A kép egykor a selmecbányai Szent Katalin templom oltárát díszítette több táblaképpel és szentek életnagyságú fa szobraival együtt. Alkotójukat MS mesterként emlegetik, a monogram mögött meghúzódó alkotó személyét azonban a mai napig kutatják. A táblakép többi társával együtt 1506-ban készült és a ma Szlovákia területén fekvő egykori gazdag bányaváros, Selmecbánya Szent Katalinról elnevezett templomát díszítette. A korabeli hívek még könnyedén megértették a képen szereplő elemek szimbolikáját, de ezek ma már egy kis magyarázatra szorulnak. Lássuk mit is ábrázol a 140x95 centiméteres hársfára festett kép.
A táblakép a bibliai vizitáció jelenetét örökíti meg, amikor Szűz Mária az Angyali üdvözlet után meglátogatja idősebb rokonát, Erzsébetet. A találkozáskor Erzsébet már Keresztelő Szent Jánost hordozza a szíve alatt, de mégis így köszönti rokonát a Lukács Evangéliumában olvasható szövegrész szerint: Azokban a napokban útra kelt Mária, és sietve elment a hegyvidékre, Júda egyik városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult a magzat a méhében. Betelt Erzsébet a Szentlélekkel, és hangosan szólva kiáltotta: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! Hogyan lehetséges, hogy az én Uram anyja jön el énhozzám? Mert íme, amint meghallottam köszöntésed, ujjongva mozdult meg a méhemben a magzat.
A jobb oldali, idősebb nő tehát Erzsébet, míg a bal oldali alak Mária. Mindkét nő kezei -érintő és mutató gesztusukkal- Mária hasára irányítják a figyelmet, bár ekkor még nem lehetett tudni Mária szeplőtelen megfogantatásáról. Érdekes a két alak öltözete, hiszen nem a bibliai korok ruházatát viselik, sokkal inkább a kép keletkezésének idején, a 16. század elején jellemző polgári öltözéket. A jelenetet körülvevő természeti táj is tele van utalásokkal és szimbólumokkal. A háttér sziklás tája, hegyei, városai is Izraeltől távoli vidékeket örökít meg, az éles sziklák és kiszáradt fák Jézus halálát vetítik előre. Az előtér növényeinek jelentését a korabeli szemlélő könnyen megérthette: a kék levelű írisz kardszerű leveleivel Mária későbbi fájdalmára, fia elvesztésére utal. A középen látható szamóca hármas leveleivel a Szentháromságra, ötszirmú virágával Krisztus öt sebére a kereszten, míg a gyümölcsének vörös színével Krisztus vérére és a passióra utal. Jobb szélen egy pünkösdi rózsát festett meg a művész, amely tövis nélküli rózsaként a szeplőtelen fogantatás jelképe.
MS mester Vizitáció képe a selmecbányai oltár további fennmaradt táblaképeivel együtt 2025. július 20-ig együtt tekinthető meg a budapesti Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán.
Tárlatvezetés látássérültek számára az Ylla: A modern állatfotózás születése és Szabó Dezső: Jelenség című kiállításán
Az Add On és a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház együttműködésében
2025. április 03-án, csütörtökön 18.00 órától
Programismertető
Április 3-i tárlatvezetésünk során a Mai Manó Ház legújabb kiállításaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők audionarráció segítségével. A program nyitott a látó érdeklődők számára is, akik szemmaszk és segítő kíséretében vehetnek részt a programon.
A programon való részvétel látássérültek és egy fő kísérőjük számára ingyenes, de regisztrációköteles az addonbudapest@gmail.com címre küldött emaillel.
Maximális létszám 25 fő.
A kiállítás ismertetője
Ylla (Koffler Kamilla) egy olyan korban szentelte magát az állatportréknak, amikor még senki sem gondolt arra, hogy állatfotózásra szakosodjon.
Szinte szimbiotikus kapcsolatba lépett az állatokkal és ösztönös kötelékeket alakított ki modelljeivel, hogy az emberiként azonosítható tulajdonságaikat ragadhassa meg. Új műfajt hozott létre az állatfotózáson belül, amelynek tárgya az állatok ábrázata és személyisége volt.
a harmincas évek párizsában Ylla műtermében készített igéző fotókat, illetve állatkerteket keresett fel, ahol a közeli képek kedvéért veszélyes vadak ketrecébe is bemerészkedett. Különcnek számított a fotográfusok körében, hisz az embereknek nem volt igénye arra, hogy költséges képeket készíttessenek kedvenceikről.
Ylla 1952-ben, a természetfotózás hőskorában utazott Afrikába. A Kenyában és Ugandában töltött három hónap nagy hatással volt arra, ahogyan az állatokhoz viszonyult és ahogyan a saját munkájáról gondolkodott.
Idézet Yllától: “Amikor visszatértem New Yorkba, félelemmel töltött el a gondolat, hogy újra felkeressem az állatkertet; féltem, hogy lehangolónak találom majd az utam után, érdektelen lesz, untat. Csak akkor tudok dolgozni, ha érdekel és szórakoztat, amit csinálok. De rájöttem, hogy »beavatott« lettem, és csak annál nagyobb együttérzéssel és szeretettel vagyok a fogva tartott állatok iránt. Amikor újra találkoztam velük, olyanok voltak, mint azok a külföldi barátok, akiknek az ember megismerte a rokonait és szülőföldjét. Közelebb kerültek hozzám az állatok. Jobban értettem őket.”
Gyerekeknek szóló könyvsorozatának főszereplői az állatok voltak. Meghonosította a gyermekirodalom fényképekkel való illusztrálását, ezzel az állatfotózás teljesen új világát teremtette meg. Ylla könyveinek mesteri koncepciójában a költői dimenziót a fotókat kísérő, költők, regényírók, kritikusok, történészek és mesekönyvszerzők tollából származó reflexiók alkották.
Az első fekete-fehér kép hátterében nagyváros felhőkarcolói tűnnek fel. Az előtérben egy ablakpárkányon két kisállatot ül egymással szemben. A jobb oldalon kis fekete cica kuporog. Nyakát kissé behúzza, testtartása megszeppentségről árulkodik. Vele szemben nálánál kisebb mókuska üldögél. A kis állat melső mancsait fehér szőrös pocakján összefogja, kissé felemelt feje kíváncsiságról, érdeklődésről tanuskodik.
A második képen egy csapat tacskó közeli képe tárul elénk. A műtermi fotón egységes, világos háttér előtt áll a négy kiskutya. A fekete-fehér fotó barnás árnyalata miatt csak érzékelni lehet szőrük eltérő színét. Mind a négy állat figyelmesen néz egy a kamerához közeli pontot, szemükben talán műtermi lámpa fény tükröződik. Bundájuk csillogó, rövid szőrük alatt kirajzolódnak az izmaik.
Mindegyik kutya mozdulatlanul áll egy helyben, egyedül a bal szélső, sötétebb állat emeli fel a bal mellső lábát, fülei kissé megemelkednek. Mind a négy kutya pofáján más és más arckifejezés uralkodik. Van közöttük érdeklődő, de félénk és bizonytalan arckifejezést is felfedezhetünk rajtuk.
A harmadik fotó maga a dinamika. A fekete-fehér kép kissé elmosódva egy felénk rohanó elefántot örökít meg. Az óriási állat háta mögött a szavanna füves, bokros tája rajzolódik ki, a kép tetején egy ritkás lombú faág nyújtózik be. Az éles fények hatására még inkább érzékelhetővé válnak az elefánt vastag bőrének ráncai. A fenséges élőlény magasra emeli füleit, vakítóan fehér agyarai tiszteletet parancsolnak. Az egyenesen felénk rohanó állat oszlopszerű lábai felverik a szavanna porát.
A március 13-i akadálymentesített tárlatvezetésen Ylla állatfotói mellett Szabó Dezső Jelenség című kiállításának képeivel is megismerkedhetünk. Ízelítőként megosztjuk két kép narrációját, de garantáljuk, hogy a kiállítás megdöbbentő felfedezésekkel fog járni.
A kiállításról:
„A művészi koncepció középpontjában többek között a természetben megfigyelhető jelenségek különféle képi megjelenítése áll. A látvány egyértelmű utalás a különböző médiumokból, televíziós műsorokból, ismeretterjesztő folyóiratokból ismerősnek tűnő képekre, de a tudományos célú fényképfelvételek képi világára is, miközben mindkettőt idézőjelbe, látványuk, tartalmuk igazságtartalmát pedig kérdésessé teszi. Ez lehetőséget ad a nézőnek is arra, hogy kritikus pozícióból vizsgálja felül; mit is lát.”
További információk találhatók a Mai Manó Ház honlapján:
https://www.maimano.hu/programok/kiallitas---szabo-dezso-jelenseg
Első kép: A kép előterében kisméretű emeletes, magányos ház áll. Az épület sötétbe borul, kilenc emeletének legtöbb ablaka világít. A ház tetejébe éppen egy vékonyka kékes-lila színű villám csap be. A kép háttere lilás-rózsaszín fényben izzik. A fotót tetején a digitális fényképekre jellemző azonosító felirat és más sárga színű jelzések találhatók.
Második kép: Ismét egy villámbecsapódás képe tárul elénk. A narancssárga háttér szélei sötétbe borulnak, így emelve ki az előtérben magányosan álló villanyoszlop képe jelenik meg. Az oszlop tetejébe éppen egy több ágból álló kékes-lila villám csap.
Érinthető történetek: Frida Kahlo fotógyűjteménye akadálymentesen
Somogyi-Rohonczy Zsófia művészettörténész és audionarrátor beszámolója az ADD On Budapest első, akadálymentesített múzeumi eseményéről. A Mai Manó Ház megtisztelő, meghíváson alapuló narrált tárlatvezetésének eredményeként Zsófia a helyszín 2025-ös eseményeit sorra elérhetővé teszi a vak és látássérült közönség számára.
A második tárlatvezetés részleteiről hamarosan beszámolunk, addig is fogadjátok szeretettel az ADD On Budapest január 16-i, ingyenes eseményének beszámolóját és audionarrációval is ellátott fotóit!
Január közepén remek lehetőséget kaptunk a Mai Manó Ház – Magyar Fotográfia Háza munkatársaitól. A világhíres mexikói festőnő, Frida Kahlo privát fotógyűjteményéből rendezett kiállításon tarthattunk tárlatvezetést látássérültek számára. A vezetés során természetesen a művész életéről, műveiről és Mexikó korabeli történetéről is szó esett, a fotókat pedig audionarráció és tapintható replikák segítségével ismerhettük meg. Mindezt Frida Kahlo hangjának, kézbe vehető analóg fényképezőgépek és filmek bevonásával tettük teljessé.
Legnagyobb örömünkre márciusban tovább folytathatjuk a munkát a Mai Manó Házzal, az újabb vezetés időpontjáért és témájáért érdemes figyelni a közösségi oldalainkat.
Egy kék pulóveres, szőke hajú látássérült és segítője a Mai Manó Ház faragott lépcsőkorlátját vizsgálja, tapintja. A sötétbarna, fényes fát ívesen faragták, sárga fémből hajlított kacsok díszítik.
Padra helyezve két analóg fényképezőkép, bőr tokjaik és kibontott rollfilmtekercsek várják a látogatókat.
A látogatók már a kiállítótérben hallgatják a vezetést. Sokak mellett kísérők vagy családtagok állnak. A hátsó sorban egy hölgy szemmaszkot visel, ő látóként próbálta ki az audionarráció technikáját. A háttérben az egyik falon évszámok mutatják be Frida Kahlo életének eseményeit.
Előkerülnek a kamerák. Fehér botot tartó látássérült kezébe helyezi kísérője az egyik fényképezőgépet.
A tárlatvezetést tartó Somogyi-Rohonczy Zsófia egy bordóra festett fal előtt állva, széles mosollyal mesél a falra függesztett, keretezett fekete-fehér fényképekről.
Az egyik résztvevő a falon lévő fotókat nézi, mellette ülve várakozik fekete kiskutyája.
A fotógyűjteményben több képet maga Frida Kahlo vágott szét és roncsolt. Az egyik ilyen kép közepéről saját magát, kör alakban vágta ki. A fényképekről fotópapírra nyomtatva készítettük másolatot és vágtuk ki a hiányzó részt, így vált a roncsolt kép letapogathatóvá.
Más képekről pont az alakokat vágták ki és tartották meg. A fehér papírlapra három ilyen, ülő fiút ábrázoló kép került fel. Az egyik résztvevő tapogatja éppen ki a fotó formáját.
Audionarráció, avagy mi fán terem a látvány-fordítás?
Az audionarráció (AN) a vakok és látássérültek számára biztosított akadálymentesítési forma. Mely során képzett szakemberek szavakkal leírják, tolmácsolják a vizuális, látható információkat az érintettek számára.
Az AN felhasználásnak főbb területei:
színházi előadások
televíziós műsorok (filmek, sorozatok)
streaming szolgáltatók filmes kínálata
kiállítások
sport események
Az AN-t élőben, speciális adó-vevő készülékek segítségével élvezheti a közönség a színházakban, stadionokban. Míg a stúdióban felvett, vagy szoftveres, ún. “szerzői eszközökkel” készülő audio sávok ki-bekapcsolható módon érhetőek el a megfelelő felületeken.
Hol keressem az AN-t?
Az ADD On Budapest folyamatosan bővülő munkái a nemzetközi csapat honlapján belül a "Munkáink" menüpontban érhetőek el.
Az információ nem vész el csak átalakul? Mitől jó egy audionarráció?
Az ADD On Budapest 2023 tavaszán alakult. A szakmában 8 éve dolgozó Pethes Ágnes Margit meghívására négy hazai szakember csatlakozott az elsősorban filmes akadálymentesítésre specializálódott csapathoz.
2023 őszén már teljes gőzerővel zajlott a munka és elkezdődött minden idők legnézettebb televíziós sorozatának magyar nyelvű tolmácsolása a vak és látássérült közönség számára. A munka során az egyik megbízóval olyan szoros, tiszteleten alapuló lapcsolat jött létre, amely végül elvezetett egy fontos és izgalmas összefogáshoz.
2024-ben pedig először cseh, majd hindi és lengyel nyelven is elkezdett az ADD On audionarrációt biztosítani, a közös munkára a legjobb írókat felkérve az adott nyelvterületekről.
A jelenleg 18 nyelvből álló narrációs szolgáltatási lista pedig egyre bővül. Emelett az ADD On 2024 októberében egy, a szakmának szóló fórumot tartott, melynek célja az írók aktív segítése és a közös küldetés érdekképviselete a piaci szereplők és döntéshozók körében.
Az összefogás során a világ minden tájáról, Japánból, Brazíliából és számos európai országból összesereglett narrátorok a látássérültek aktívabb bevonására vonatkozó terveket is elkezdtek kidolgozni. 2025-ben tehát biztos, hogy nem fog a szakma unatkozni. :)
Addig is alapítónk részt vesz egy Budapesten megrendezésre kerülő fontos konferencián. Részletek az eseményről itt érhetőek el. Míg részletes beszámolónk november végén érkezik!
Az audionarrátorok munkája összetett, kreatív folyamat. Az íróknak meg kell érteni az adott film történetét, struktúráját. Emellett a rendező és alkotók speciális, vizuális elemekre épülő szándékait, stílusát.
Időkorlátok
Mivel a hangos leírásokra csak erősen korlátozott idő áll rendelkezésre az eredeti dialógusok közötti szünetekben, így a narrátorok sokszor fontos döntések előtt állnak, mi az, amit még meg tudnak osztani a közönséggel és mi az, amit el kell engedni. Ami biztos, minden, ami a cselekményszál megértéséhez szükséges, így, vagy úgy, de bekerül a narrációba. Néha azonban minderre a képen zajló események előtt, vagy után kerül sor.
A narráció sebessége néha gyorsabb, mint az általános beszédtempóé. A szakemberek azonban lehetőségeikhez mérten monitorozzák, hogy mi az, ami hallás után még befogadható a közönség számára.
Következetesség
A narráció akkor válik könnyedén érthetővé, ha belesimul a filmbe. Ennek egyik kulcsa, hogy a szövegek egy fajta logika szerint épülnek fel, így az emberi agy gyorsan rááll az információ befogadás logikájára.
A jó narrátor egy hosszabb leírás során nem “ugrál össze-vissza” a térben és a szóismétlések elkerülése mellett egy állandó grammatikai rendszer mentén adja vissza a látottakat.
Objektivitás
Ahogy a szakmában mondani szokás, “a nézők szeme vagyunk, nem az agyuk”. A narrációs leírások így mindenkor mellőzik az egyéni értelmezéseket és amennyire lehet, a szubjektív jelzőket is.
Ettől függetlenül a gazdagabb élmény érdekében megpróbálunk minél átfogóbb és színesebb képet adni az adott médiumról. Elsősorban igaz ez a gyerekeknek készülő tartalmakra, ahol a nyelvi kompetencia fejlesztése szempontjából külön érdekes lehet az audionarráció.
A szakmának számos fortélya és szabálya létezik, mindezeket következő oktatási modulunk vagy workshopjaink során osztjuk meg az érdeklődőkkel. Részletek hamarosan!
Kis magyar csapatból nagy, nemzetközi család: így alakult 2024 az ADD On Budapest számára
Az ADD On Budapest 2023 tavaszán alakult. A szakmában 8 éve dolgozó Pethes Ágnes Margit meghívására négy hazai szakember csatlakozott az elsősorban filmes akadálymentesítésre specializálódott csapathoz.
2023 őszén már teljes gőzerővel zajlott a munka és elkezdődött minden idők legnézettebb televíziós sorozatának magyar nyelvű tolmácsolása a vak és látássérült közönség számára. A munka során az egyik megbízóval olyan szoros, tiszteleten alapuló lapcsolat jött létre, amely végül elvezetett egy fontos és izgalmas összefogáshoz.
2024-ben pedig először cseh, majd hindi és lengyel nyelven is elkezdett az ADD On audionarrációt biztosítani, a közös munkára a legjobb írókat felkérve az adott nyelvterületekről.
A jelenleg 18 nyelvből álló narrációs szolgáltatási lista pedig egyre bővül. Emelett az ADD On 2024 októberében egy, a szakmának szóló fórumot tartott, melynek célja az írók aktív segítése és a közös küldetés érdekképviselete a piaci szereplők és döntéshozók körében.
Az összefogás során a világ minden tájáról, Japánból, Brazíliából és számos európai országból összesereglett narrátorok a látássérültek aktívabb bevonására vonatkozó terveket is elkezdtek kidolgozni. 2025-ben tehát biztos, hogy nem fog a szakma unatkozni. :)
Addig is alapítónk részt vesz egy Budapesten megrendezésre kerülő fontos konferencián. Részletek az eseményről itt érhetőek el. Míg részletes beszámolónk november végén érkezik!
Page updated
Google Sites
Report abuse